Karbantartás

Karbantartási stratégiák alkalmazásának lehetőségei a teljes élettartam alatt

Alapszabály a mikroszkópok karbantartásával kapcsolatban:
Minden mikroszkóp felépítésénél, funkciójánál fogva, rendszeres karbantartást igénylő eszköz. A karbantartások közötti idő intervallumokat csak a felhasználás körülményei befolyásolhatják, de ez nem ok a karbantartások nélkülözésére.

 
A karbantartási stratégiákat három fő csoportra oszthatjuk:

  • Hibaelhárító karbantartási stratégia
  • Merev ciklusú karbantartási stratégia
  • Állapotfüggő karbantartási stratégia

Karbantartási stratégiák a teljes élettartam menedzsment szemszögéből (ISO/IEC 15288 sz.)

A teljes élettartam menedzsment a mikroszkóp teljes élettartamára vonatkozik, amely magába foglalja azokat a feladatokat, amelyeket a felhasználónak a készülék élettartama alatt kell megtennie ahhoz, hogy az általa használt berendezés megbízhatósága a teljes használati idő alatt maximális legyen. Ezen feladatok közé tartozik a megfelelő karbantartási stratégia megválasztása, alkalmazása, az ezzel járó költségek tervezése és a mikroszkóp felhasználási területe, igénybevételi szintjének figyelembe vétele mellett.

A teljes élettartam menedzsment elsődleges feladata közé tartozik, annak mérlegelése, hogy az adott feladatra milyen felépítésű, megbízhatóságú készüléket szán. A jó mikroszkóptípus megválasztása optimalizálja a fenntartási költségeket, szavatolja a minőségi munka elvégezhetőségét és minőségét.

Amikor az adott feladathoz mikroszkópot kell választani, figyelembe kell venni azokat a munkakörülményeket, amelyek a készülék élettartamát jelentősen csökkenthetik. Ilyenek lehetnek például az olajos, poros vagy száraz klimatizált munkaterületek, illetve azok a gyártó sorok ahol több műszakban folyik a termelés. A fenntartási költségek tervezésekor az ilyen tényezőket is figyelembe kell venni.

Olajos munkaterület esetén a mikroszkópok élettartamát jelentősen csökkenti az optikai meghibásodás. Az ilyen típusú hibák legtöbbször gyártó sorokon kihelyezett készülékeknél figyelhetők meg, például CNC forgácsoló üzemekben. A karbantartásra fordított költségek olajos környezetben duplájára nőhetnek egy tiszta normál laboratóriumi munkaterületre helyezett mikroszkóp karbantartási költségeihez képest. A készülék élettartama még rendszeres karbantartás mellett is 2/3-ára csökkenhet. Az ilyen területen lévő készülékek selejtezését legtöbbször a véglegesen sérült, vagy szennyezett optikák cseréjének költségei indokolják, nem pedig a mechanikai kopások.

Poros munkaterületen a meghibásodások okait a por összetétele határozza meg, amelyet az adott munkaterületen folyó termelés technológiája jelentősen befolyásol. Ilyen lehet például a magas fémtartalmú (gépgyártás) vagy finom üvegpor (üveggyártás). Erősen poros munkaterületen a meghibásodások fajtái lehetnek optikai (karcos, kopott optikák), mechanikai (berágódás, kopás a mozgó alkatrészek között), elektromos (portól eltömődött, túlmelegedett tápegységek). Poros munkaterületre kihelyezett készülékek rendszeres karbantartás mellett hosszú ideig üzemeltethetőek megbízhatóan. A munkakörnyezet szennyezettségétől függően kell a megfelelő karbantartási stratégiát alkalmazni.

Száraz, klimatizált munkaterületen leggyakrabban, csak mechanikai eredetű meghibásodások keletkeznek. Ennek oka a folyamatos nagy tisztaságú, száraz légelszívás. Az ilyen környezet mindig tiszta, de a mikroszkópok kenőanyagai az előírtnál hamarabb száradnak ki, ezáltal javítási munkára a vártnál sűrűbben kell számítani.   Megfelelő karbantartási stratégia mellett a száraz környezetben működő mikroszkópok élettartama, akár duplájára is növelhető.

A megfelelő karbantartási módszerek megválasztásával a mikroszkóp megbízható működése a teljes élettartam alatt jól menedzselhető. Fontos a mikroszkópokat érő terhelések és igénybevételek elemzése, így a fenntartási és karbantartási költségek tervezhetővé válnak, ezáltal csökkentve a nem kívánt állásidőket és növelve a használati időt.

A mikroszkópokat érő terhelések elemzésénél figyelembe kell venni az emberi tényezőt. A terhelések egyik fontos tényezője a felhasználó személyzet képzettsége. A készülékek élettartamának megnöveléséhez sokban hozzájárul a megfelelően szakképzett munkaerő. Folyamatos képzéssel elkerülhetővé válnak a váratlan meghibásodások (alkatrésztörés, kopás), a szakértelem hiányából adódó leállások. Megfelelően képzett dolgozó, a műszak megkezdésekor, maga állítja be a mikroszkópot, amin dolgozik, és felelősnek érzi magát a munkaeszköz iránt, ezáltal munkájának minősége is jobb lesz.

A modern karbantartási filozófiák alkalmazása lehetővé teszi a berendezések hatékony és gazdaságos üzemeltetését, beleértve az ezzel kapcsolatos elemzések és képzések megvalósítását, végrehajtását.

Mikroszkópok igénybevételének elemzése

TÁBLÁZAT 1

Feltételek:

  • Munkakörnyezet
  • Szaktudás
  • Üzemidő

Igénybevétel, az EHT és a karbantartás összefüggései

A mikroszkópok EHT alakulása gyenge igénybevétel esetén, merev ciklusú karbantartás mellett:

EHT 1

A mikroszkópok EHT alakulása erős igénybevétel esetén, merev ciklusú karbantartás mellett

EHT 2

Karbantartás során elvégzendő munkafolyamatok

Ápolás, javítás munkafolyamatai, állapotfelméréssel együtt

A karbantartások során elvégzendő munka lépéseit az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázat első oszlopa tartalmazza azokat a munka fázisokat, melyeket a karbantartás során el kell végezni. A karbantartási munka tartalmazza a merev ciklusú karbantartás által előírt feladatokat, illetve az állapotfüggő karbantartás ellenőrzési, „diagnosztikai” lépéseit is. A táblázat jobb oldali oszlopai tartalmazzák az elvégzendő műveleteket (amennyiben az adott készülék csoportnál elvégezhető), és a hozzárendelt időtartamokat karbantartás és javítás esetén.


Az összesítésből jól kivehető a karbantartáshoz szükséges idő attól függően, hogy milyen felépítésű mikroszkópról van szó. A műszerek felépítésének összetettségével együtt növekszik a karbantartásukra fordított idő is. Megfigyelhető az is hogy a javítás-helyreállítás nagyságrendekkel több időt vesz igénybe.

A karbantartás tervezhető időpontjai illetve időtartamai jóval kisebb kiadásokkal járnak, mint a váratlan meghibásodások eseti javításai. Ilyen esetben a javítások költségeihez még hozzá kell adni a kieséssel járó többlet kiadásokat.

A felhasználó által megtehető ápolási tevékenységek:

  • A munkaterület tisztán tartása
  • A mikroszkóp megóvása külső sérülésektől
  • Az optika megóvása bárminemű szennyeződéstől
  • Meghibásodás esetén kerülni kell az önálló javítást
  • Külső szennyeződések eltávolítás puha pamut ronggyal és alkohol segítségével
  • Használat után minden esetben porvédő huzattal kell letakarni a mikroszkópot 
MIKROSZKÓP TÁROLÁS